Válságmenedzsment és új üzlet

A 70-es években sem jelentettek mindenütt boldog időszakot. A Sika hatalmas erőfeszítések árán legyőzte az 1973 és 1976 közötti súlyos recesszióból fakadó nehézségeket. De a válság éveiben végül megerősítette a Sika szellemiségét. A mind a mai napig használt csatakiáltás is ezekben az években alakult ki. Ez nem más, mint egy olyan munkavállalói magatartás, aminek a lényege a vállalat iránti szolidaritás és optimizmus. Például, a válság közepén a Sika Svájci dolgozói megállapodtak abban, hogy csökkentik a béreket. Ez az évtized második felében, amint Sika talpra tudott állni gazdaságilag, megfordult. Egy olyan termék, az egykomponensű, rugalmas poliuretán ragasztó, a Sikaflex, amely már 1968-ban kifejlesztésre került, de addig csupán a forgalom egy szerény részét tette ki, ekkor slágerré vált.

A sokoldalú Sikaflex ragasztóval a Sika egy új üzleti területet nyitott meg az 980-as években, ami nem volt más, mint az autóipar. A folyamat során a Sika lerázta magáról építési kémia hagyományos rögzültségét. A diverzifikáció célja az volt, hogy növelje a gazdasági ciklusokkal szembeni ellenállást. Globális jelenlétünk bővülésével ugyanez volt a cél. A stuttgarti Lechler Chemie 1982-es átvételével a Sika egy csapásra 3000-ről több mint 4000-re növelte a személyzet méretét. Ezzel végre sikerült kellően megvetni az alapokat egy arra tett összehangolt kísérlethez, hogy továbbfejlesszék a német piacot. Ennek ellenére jó néhány évbe került, amíg az új társaság indult növekedés útján e kockázatos integráció megemésztése után. Az évtized második felében a legtöbb ipari országban a gazdasági fellendülés volt. A Sika is profitált ebből, hiszen 1989-ben túllépett az egy milliárd frankos a forgalmi küszöbön.