Marokkó sok szempontból különböző ország. A szélsőséges Afrika észak-nyugati csücskében található, délről Mauritániával, keletről pedig Algériával határos. Az országot VI . Mohamed király uralta, aki Marokkót a hosszú távú stabilitás és a nagyfokú gazdasági jólét felé irányította. A marokkói modellt a politikai légkör, az emberi jogok védelme és a gazdasági növekedés tette kiemelkedővé.

 

A Sika Marokkó 33 éve működik, 16 éve Claude Juillard vezérigazgató vezetésével. A székhely Casablancában van, itt található a bemutató terem és két gyártóüzem. Továbbá egy iroda található még Tangierben is. A Sika Marokkó 109 dolgozója várja, hogy az év végére elérjék a 200 000 tonnás forgalmat. Az Atlantióceán illatát éreztük a levegőben amikor Casablancán találkoztunk Claude Juillard, vezérigazgatóval és Marouane Zohry, Beton Üzletág vezetővel.

 

Az egész világon ismert a Casablanca című film jelenete, amikor Humphrey Bogart belenézett Ingrid Bergman szemébe. A város az elmúlt évtizedekben sokat változott, a legnagyobb mértékben Marokkóban. Van valami ami hiányzik a régi időkből és újra visszahozná?

 

Amikor a franciák az 1900-as évek elején elfoglalták Casablancát, a történelmi
marokkói kikötőben klasszikus gyarmati építészet volt, amely halhatatlanná vált az 1942 névadó filmben. Az elmúlt évtizedekben, mióta megjelent "Casablanca", az ingatlanfejlesztés és az ingatlan spekuláció átalakította a várost. Ma már kevés hasonlóságot mutat a filmbeli ábrázolással, és a műemlékvédelem egyre izgul, mi lesz az omladozó francia gyarmati homlokzatokkal, a neo-mór részletekkel és az Art Deco szállodákkal. Valójában, ebben a változó gazdasági környezetben, az ingatlanfejlesztő szak-emberek gyakran vásárolnak történelmi ingatlanokat, lebontják azokat, majd modern lakóházakat építenek a helyükbe.
Casablancának megközelítőleg 3,299,400 lakosa van, mellyel Marokkó legnépesebb városának számít. A villamos hálózatnak és a modernizációs folyamatnak köszönhetően, a város új fázisba lépett. Ennek ellenére az urbanizációs hajlam egyre több hiteles és védhető épületre cseréli a régi stílust, miközben a modern életforma öleli át a várost. Casablanca Afrika negyedik legnagyobb városa. Casablanca a példája a gyors kereskedelmi fejlődésnek, különösen ha figyelembe vesszük a kikötő növekedését, ami Marokkó gazdasági fővárosává tette. Nem is beszélve a csodaszép II . Hassan mecsetről, amely az egyik legnagyobb mecset a világon. Több mint 6000 marokkói kézműves dolgozott ennek a csodálatos épületnek a felépítésén. A projekt több mint fél milliárd dollárba került és ennek legnagyobb részét közadakozásból finanszírozták.
Casablanca, mint Marokkó fő szórakoztató központja, számos kellemes tengerparttal, parkkal és vonzó tengerparti sétánnyal büszkélkedhet. Casablanca egy terjeszkedő, vibráló metropolis, amely határozottan fordul a jövő felé.

 

Igaz az, hogy a Casablanca a nevét a sok fehér színű házról kapta, mint Marrakes a piros házairól? Vagy valami más van a név mögött?

 

A XII . században egy berberek által lakott Anfa nevű falu állt a jelenlegi helyén; ez volt a kalózok keresztény hajók elleni támadásának bázisa, amelyet a portugálok 1468-ban leromboltak. 1515-ben a portugálok visszatértek erre a területre és egy új várost építettek fel Casa Branca (“Fehér Ház”) néven. 1755-ben egy pusztító földrengés után lakatlanná vált, de ‘Alawī sultan Sīdī Muhammad ibn ‘Abd Allāh szultán a XVIII . század végén újjáépíttette a várost. Spanyol kereskedők nevezték el a várost Casablancának és megkezdődött más európai kereskedők letelepedése is.

 

Apropó üzlet, Marokkó és a környező Magreb Államok nagyon sokoldalú és kihívást jelentő környezetet nyújtanak a multinacionális cégek számára. Miben látja a lehetőségeket?

 

Marokkó tanúja a gazdasági fellendülésnek és az építőipar is jelentős szerepet játszik ebben a dinamikus fejlődésben. A kormány tudatosan fektetett be a jelentősebb projektekbe és számos szabad zóna kialakítását támogatta Marokkóban. 1994-ben lépett hatályba az a törvény, amely szerint vámszabályok alól mentesített export feldolgozó zónák telepítését engedélyezték, külkereskedelem és devizaellenőrzés, minden ipari és kereskedelmi adó, valamint ehhez kapcsolódó szolgáltatások adóira vonatkozóan.

 

Ezeknek a zónáknak a megléte valódi esélyt ad a Sika Marokkó számára, mivel az itt található vállalkozások számára serkenti az infrastruktúra fejlesztését.
Az ország erősségei azt sugallják, hogy ez a fejlődés nem csak az elkövetkezendő néhány évre fog korlátozódni. Sőt Marokkónak stabil politikai hátterével lehetősége van arra, hogy hosszú távú gazdasági stratégiát hajtson végre. Ebben a tekintetben érdemes megemlíteni a „National Pact for Industrial Emergence” egyezményt, melynek célja, hogy bizonyos ipari ágazatok újjáéledjenek. A változó globális gazdaság idején a paktum célja volt, hogy kialakításon egy erős ipari szektort és egy hathatós növekedési körforgást. Az állami és a magánszektor által aláírt szerződés a 2009-2015 közötti időszakot fedi le. Az egy dokumentbe foglalt kölcsönös kötelezettségvállalás megszilárdítása és elismerése a partnereket arra ösztönzi, hogy befektetőket hozzanak, ami szükséges a látható a változásokhoz a jövendő marokkói iparban. A paktum elfogadása a konkrét célt tekintve hozzájárulás a

 

GD P-hez az exporthoz és hat ágazat alkalmazottainak növekedési lehetőségeihez : repülés, offshore tevékenység, élelmiszeripar, textilipar, elektronikai ipar és gépjárműipar.

 

A lelassult aktivitás Európában, Marokkó legfőbb gazdasági partnerénél, és az átlag alatti mezőgazdasági termelés lassulást eredményezett a növekedésnek indult Marokkó gazdaságának. Ön szerint mik a kilátások?

 

A „Haut Commissariat au Plan” szervezet szerint, a marokkói GD P 4,30%-os növekedést ért el 2013. második negyedévében. Azonban Marokkónak különféle kihívásokkal kell szembenéznie a jövőben.

 

Nincs túl sok remény az épületek modernizációjára és felújítására. Valójában a marokkói építőipari szektort túlnyomórészt egy kicsi, szegényes szabályozással rendelkező csoport uralja. Az építőipari szektor résztvevői aránylag még mindig különbözőek. Az esetek nagy részében, a dolgozók és a módszerek keveredése a technológiai szaktudás különböző szintjeiről tanúskodik. A párhuzamos piac és a gátlástalan gyakorlat mindennapos.

 

Ebben a kihívásokkal teli környezetben a Sika Marokkó megerősítette minőségi
kötelezettség vállalásait, vállalati értékeit és szilárd etikai előírásait, hogy vezető helyen maradhasson a piacon. A személyes ügyfél és partner kapcsolat, a kiskereskedők és építőanyag üzletek, kézművesek és kisvállalkozók a siker fő pillérei. A Marokkó előtt álló következő kihívás, hogy biztosítsa az átmenetet egy szabályszerűbb és szabályozottabb piac felé. Sika Marokkó minden nap ennek elérésén dolgozik.

 

Mi újság az építőiparban? Hol van Marokkónak szüksége a Sikára?

 

Az állami beruházásokon túl, az építőipar nagyszámú befektetőt vonz. 2011-ben Marokkóban, a külföldi közvetlen befektetés (FDI ) az építőiparba a teljes FDI 32%-át tette ki. A jelenlegi nehézségek ellenére továbbra is az építőiparban a legmagasabb a foglalkoztatottak száma. Bőséges a választék óriási építőipari projektekből: Az autópálya hálózat hossza a 2000-ben mért 100 km-ről 2012-ben már 1,500 km-re nőtt; a Tangier- Casablanca gyorsvasúti (HS R) összeköttetés építése a tervek szerint 2015- ben kezdődik, amely a maga nemében első lesz Afrikában; a Tanger-Med (több mint 4 millió konténer 2013-ban, a terv 2017-re pedig 7 millió konténer) a legnagyobb afrikai átrakodó kikötő. Ezen kívül fejlesztés alatt vannak különféle ipari platformok és technológia központok is. Az OC P Csoport (mint a marokkói foszfátkitermelés és feldolgozás vezetője) szintén elindított egy nagy beruházási programot. A turisztikai és vendéglátóipari szektor szintén hozzájárul a növekedéshez. Jelentős fejlesztési projektek vannak folyamatban a vízi közművek építésének területén (beleértve a gátakat és vízierőműveket is) és az energia szektorban (pl. új hőerőművek Safiban), melyek mindegyike jó lehetőség az ipar és más építőipari piac számára.

 

Úgy tűnik, hogy Marokkó növekedési éveinek vége van. A cementfogyasztás 2012 óta jelentősen csökkent. 2013. augusztus végén a cement összesített eladása folyamatosan, az előző év azonos időszakához képest 10,16%-kal csökkent. Ennek az erőteljes csökkenésnek az oka az európai gazdasági recesszió, továbbá a Maghrebi országok politikai helyzete, melyek lelassítják a külföldi közvetlen befektetések (FDI ) növekedését.

 

Korábban a legfőbb kihívás a Sika Marokkó számára az volt, hogy versenyképes
maradjon a helyi piacon, ahol a versenytársak nagy része jóval olcsóbban
kínálta termékeit; mindezt persze sokkal gyengébb minőségben. Az utóbbi években a marokkói építőipari stratégia inkább az infrastruktúra fejlesztésének és a globális szereplőkkel történő együttműködésnek az irányába mozdult el. A különféle kormányzati építési projektek közül kiemelkedő a “Városok nyomornegyedek nélkül” program, amely elősegítette az alacsonyabb minőségű lakások építését. A 2013-as pénzügyi törvény is támogatja a valódi lehetőségeket, mivel biztosítja az új lakások építését a középosztály számára.

 

Ezen kívül a kormány jelenleg is dolgozik egy új építőipari szabályzaton, melyben nagy figyelmet fordítanak az újrahasznosítható anyagok fokozottabb minőségellenőrzésének szabályozására. Ez az új irány is kétségtelenül megerősíti
a Sika pozícióját a marokkói építőipari piacon. A gépjárműipar és a buszgyártás
növekszik és az iparág kereskedői hálózata is jelentős modernizációs folyamaton megy keresztül. A kilátások ösztönzően hatnak az ipari üzletágra, a hőszigetelő üveg gyártás terjeszkedik és fényes jövőt ígér, akárcsak a Dél-Marokkóban tervezett fenntartható energia erőművek építése is.

 

Ezenkívül, a Sika Marokkó elkötelezett az integrált vállalatirányítási rendszerének
fejlesztésében, amely kulcsfontosságú lépés volt az elmúlt években a jövő Marokkója számára.A Sika Marokkó támogatja a legjobb minőségű anyagokból történő gyártást és így ösztönzőleg hat a fenntarthatóbb és környezetbarát infrastruktúra kialakításához. Ezzel összefüggésben fennálló problémák ismertetésével kapcsolatban a Sika Marokkó továbbképzéseket tart a laboratóriumok és a törvényhozás részére.

 

Végül a társadalmi szerepvállalást tekintve, a Sika Marokkó alkalmazottai a képzések során segítséget kapnak szakmai készségeik és módszereik javítására és fejlesztésére. 2011 és 2013 között több mint 100 alkalmazott vett rész különféle képzéseken, ez átlagosan több mint 3 évnyi képzést jelent (88 órás képzés/fő).

 

Mesélne valamelyik rendkívüli Sika projektről?

 

Termékeinket Marokkóban számos nagy projektnél alkalmazzák, ezek közül a két legfontosabbat szeretném kiemelni:

 

1. A Tanger-Med projekt, ami egyben a legfőbb projektünk, a Földközitengeri
medence egyik legnagyobb kikötőkomplexuma. Nagyon sok időt és energiát fordítottunk arra, hogy mi legyünk a betonadalékszerek, a formaleválasztók, az utókezelőszerek, a habarcsok és sok más termék fő beszállítói.
A jobb kiszolgálás érdekében, kizárólag erre a projektre egy új egyfős irodát nyitottunk Tangierben. Az itt dolgozó építőmérnök kollégánk a beton és vízzáró alkalmazások specialistája. Ez a szoros ügyfélközpontú stratégia olyan sikeresnek bizonyult, hogy azt tervezzük, hogy más kiemelt projektek estén is projektmenedzsereket telepítünk az ország különböző részeire.

 

2. A Marokkói Bevásárlóközpont (The Morocco Mall) egyike a világ 5 legnagyobb bevásárlóközpontjának. Betonadalékszereink, csemperagasztóink és műgyanta padlóink tejes palettáját biz-tosítottuk a 80 000 m2 területű parkolóház kialakításához.

 

3. A Sika Marokkó neves beszállító lett a híres Marina Casablanca projekthez, amely Casablanca feltörekvő, többcélú városközpontja.

 

4. Más nagyobb projekten is dolgozunk, mint például az új Jorf Lasfar kikötőn, az OC P Csoport új ipari komplexumán, és a Tangier–Casablanca gyorsvasúti összeköttetésen.

 

Merre tart a Sika Marokkó?

 

A következő lépés, hogy tovább erősítsük vezető pozíciónkat a marokkói építéskémiai anyagok és az ipari szegmensek területén innovatív termékek és megoldások kutatásával és fejlesztésével, valamint fokozott regionális jelenléttel erősíteni üzleti stratégiánkat.

 

A Sika Marokkó által, 2012-ben megszerzett Axim - Marokkó volt a közelmúlt egyik legnagyobb kihívása azzal, hogy az új csapatot miként integráljuk cégünkbe, és hogyan fejlesszük az erőteljes kommunikációt a két cég között. Eddig sikeresek voltunk és most kell átlépnünk a növekedési szakaszba. Hosszú távú céljaink közé tartozik a teljes betontermék gyártás áthelyezése a teljesen automatizált Ain Sebaa üzembe (korábban Axim). Az Ain Sebaa gyártüzem minőségtanúsítási eljárása már folyamatban van és előreláthatóan 2014. közepéig befejeződik.

 

Az emberi erőforrások- és a minőségbiztosítási osztályon is folyamatban van a társadalmi megfelelőségi tanúsítás megszerzése. Ez segíteni fog nekünk az irányelvek és folyamatok használatával, hogy fejleszteni tudjuk szociálpolitikánkat. Szeretném megemlíteni, hogy fő telephelyünk Bouskourában van (Casablancához közel), ahol jelenleg folyik a szárazhabarcs üzem átrendezéssel járó átszervezése és bővítése a meglévő telephelyen. A cél az, hogy az új raktár mögött, amely a tároló kapacitást 70%-kal fogja növelni, a habarcs gyártási kapacitásunkat is növelni tudjuk. Végül, de nem utolsó sorban ez a projekt (2013 végén zárult le) teszi lehetővé, hogy rekreációs területeket hozzunk létre munkatársaink számára. 2014-ben, szintén a Bouskoura területére tervezzük az adminisztrációs irodák kiterjesztését. Az új web marketing eszközök fejlesztésével 2014-ben szeretnénk mind több és több látogatót fogadni honlapunkon.

 

Mit kíván országának a jövőben?

 

Claude Juillard: Jómagam azt kívánom Marokkónak, hogy maradjon lendületben,
hogy új piaci részesedést szerezhessen a globális gazdaságból és tartsa meg a kényes egyensúlyt a verseny és a társadalmi kötelezettségvállalás között. Nehéz időket élünk és Marokkónak nem csak pozícióját sikerült megőriznie, hanem kulcsszereplővé, mintegy középponttá vált Afrikában, elsősorban Mauritániával és a világ más részeivel együtt. Ügyvezető igazgatóként boldog vagyok, hogy egy ilyen sikeres környezetben dolgozhatom.

Marouane Zohry: A Beton és Vízzáró beton Üzletág vezetője és az összes, Marokkóban gyártott termék felelőse vagyok. Építőmérnökként végeztem egy híres, marokkói műszaki egyetemen. Számos infrastrukturális rendszer fejlesztésében veszek részt. Ez minden bizonnyal jót tesz az üzletnek, de jelentős előrelépés Marokkó számára is, és büszke vagyok arra hogy hozzájárulhatok ehhez. Ezért, tényleg úgy érzem, hogy minden erőfeszítést megteszünk az általános környezet kiépítésére polgártársaim és a jövő generációja számára.