Védelem a víz ellen – Vízzáró szerkezetek, lemezes szigetelések

 

Az épületek víz elleni szigetelése évszázados probléma. Mennyi épületet láthatunk jártunkban-keltünkben, ahol szemet szúrnak a nem megfelelő víz elleni szigetelés látható nyomai. Nedves foltok, hámló vakolat, sókivirágzás, dohos levegőjű helyiségek, penészesedés és még sorolhatnánk. Nem kellően átgondolt szerkezet, nem elég alapos anyag-kiválasztás, vagy a megfelelő ismeretek hiánya vezetett ezekhez a problémákhoz? Ezen hibák látványa azt kell, hogy tudatosítsa bennünk, hogy új építésű szerkezeteink védelme érdekében mik azok a szabályok, amiket feltétlenül be kell tartanunk, elkerülvén, hogy idővel ugyanilyen problémák keletkezzenek.

 

Nézzük tehát, milyen lehetőségeink is vannak mélyépítési műtárgyak esetén a talajban különböző formában megjelenő víz (rétegvíz, talajvíz, csapadékvíz, szivárgó víz, talajpára) szerkezetbe való bejutásának megakadályozására. Először is tisztáznunk kell, mik is az épülettel szemben támasztott követelmények. Nem mindegy ugyanis, hogy az épület terepszint alatti része milyen funkciót fog betölteni. Gépjárműtároló, kereskedelmi terület, raktár, étterem, iroda, irattár, esetleg lakótér? A különböző funkciójú helyiségek különböző vízzárási fokozatok jelenlétét igénylik: amíg a felsorolásban szereplő első három helyiségben akár még nedves foltok is megjelenhetnek a szerkezet falain, vagyis ekkor viszonylagos szárazságról beszélhetünk (annyi nedvesség juthat át rajta, amennyi a belső felületen elpárologni képes), addig egy irattárban, vagy egy számítástechnikai helyiségben a teljes páramentesség a követelmény, amely már vízhatlan kategóriát igényel.

 

Vízzáró vasbetonszerekezet elkészítéséhez mindenekelőtt gondosan megtervezett és szigorúan betartott betontechnológia szükséges. Kellő figyelmet kell fordítani már a zsaluzat elkészítésére is; ezután ugyancsak fontos a betonacélok megfelelő mennyisége és kiosztása, valamint a betontakarás biztosítása; majd a szerkezethez előre megtervezett beton gyártása, helyszínre szállítása, bedolgozása, tömörítése; végül pedig a beton megfelelő utókezelése. Az előzőekben felsorolt fázisok mindegyikének együttes teljesülése is csak „szükséges, de nem elégséges” feltétel azonban, hiszen a szerkezetet a legritkább esetben lehet egy munkamenetben megépíteni, vagyis az ún. munka- és – a mozgások felvételét lehetővé tevő – dilatációs hézagok vízzáróságának megoldása nélkül nem beszélhetünk vízzáró szerkezetről. A munka- és dilatációs szalagok lehetnek ún. felületi szalagok (pl. Sika AR-31 munkahézag szalag, Sika DR-32 dilatációs szalag), amelyek a szerkezet külső síkján elhelyezve, belső bordáik révén rögzítve a betonba és ezek a bordák meghosszabbítják a hézagokon keresztül bejutni kívánó víz útját. Ez is csak akkor működik megfelelően, ha a beton tömörsége tökéletes, hiszen, amennyiben a betonban ún. „darázsfészkek” alakulnak ki, akkor a víz a könnyebb ellenállás elvén ezeken keresztül, szinte akadály nélkül átjut a szerkezeten. Lehetnek lemezközépen elhelyezett szalagok is (Sika V-24 munkahézag szalag, Sika O-25 dilatációs szalag), melyeknek mindkét oldala bordázott. Rendkívül fontos azonban, hogy a szalagok az egész szerkezetben egységes rendszerben legyenek kialakítva, mivel a különböző hézagok metszéspontjainál csak abban az esetben érhető el korrekt kapcsolat, ha a szalagok azonos síkban helyezkednek el. A csomópontokban a szalagokat forrólevegős hegesztéssel kell csatlakoztatni, amely módszerrel a szalagokat anyagukban olvasztjuk egymáshoz, gondosan ügyelve a varratok hézagmentességére, valamint a bordák teljes keresztmetszetben történő csatlakoztatására is. Ezek elkészítéséhez célszerű igénybe venni technikusunk hegesztés-betanítási szolgáltatását, mivel egy-két csomópont közösen történő elkészítése után a kivitelezők már ráéreznek ezen technológia sajátosságaira.

 

Másik megoldási lehetőség a munkahézagok vízzáróságának biztosítására, ha a munkahézagokba az utólagosan felragasztható, víz hatására duzzadó szalagot helyezünk el. (pl. Sika Swell P-2507) Ennek továbbfejlesztett változata a víz hatására duzzadó, de utólag szakaszonként ki is injektálható szalag (Sika Fuko Swell-1). Ezt 8 méterenként meg kell szakítani és kivezetve egy-egy injektáló csonk befogadására alkalmas végződéssel a fal belső síkjára, így ha egy kisebb területen nem lenne megfelelő a beton tömörsége és a szalagot így meg tudja kerülni a víz, akkor ennek az adott 8 m-nek az injektálásával kiküszöbölhető a munkahézag teljes hosszban történő javítása! A víz hatására duzzadó szalagok ún. késleltetőfilmmel vannak ellátva, amelynek hatására a szalag duzzadása csak kb. 24 óra elteltével indul, így sem a frissbeton nedvességtartalma, sem pedig az esetleges beépítés közbeni záporok nem jelentenek veszélyt a szalagra.

 

A szerkezetek vízhatlanságát PVC és Poliolefin alapú lemezes szigetelő rendszerekkel biztosíthatjuk. Ezen szigetelő anyagok a hagyományos bitumenes lemezekhez képest sokkal hosszabb élettartamot biztosítanak, illetve tartósan rugalmasak, így a szerkezeti mozgásokra kevésbé érzékenyek. A szigetelő rendszer elhelyezése előtt geotextília-réteggel kell megvédeni a lemezeket az alapfelületek esetleges egyenetlenségeitől, azok mechanikai sérüléseket okozó hatásaitól. Erre kerül mind az alapfelületen, mind pedig a falakon a víznyomástól függően 1,5-3mm-es vastagságú szigetelő lemez, majd egy védőfólia, végül pedig az alaplemezen egy legalább 5 cm vastag védőbeton. A lemezes szigeteléseket pontszerűen (mechanikusan rögzített rondellákhoz hegesztve), vagy vonal mentén (szintén mechanikusan rögzített fóliabádoghoz hegesztve) rögzítik a szerkezetre, vagy egy szigetelést tartó falra. A lemezeket szintén forrólevegős hegesztéssel kell toldani. A varratokat minden esetben ellenőrizni kell, mert egyetlen apró hiba is csak utólag igen nagy költségek ráfordításával ellensúlyozható. A hiba helye utólag nehezen állapítható meg, mivel a víz a szigetelő lemez és a szerkezet között elvándorol, majd általában egy munkahézagon jelenik meg. A víz vándorlásának lehetőségét is csökkenthetjük azonban az ún. szakaszolt szigetelési rendszerrel. Ez a lemezes szigetelő rendszer és a munkahézag szalagok kombinációja. A szigetelő lemezre fel kell hegeszteni a felületi munkahézag-szalagokat úgy, hogy azok kb. 100-150m2-es kereteket alkossanak. A rendszer a betonozás után úgy működik, hogy ha valahol megsérül a szigetelő lemez, a víz csak az adott szakaszon belül tud már csak mozogni, így az már sokkal jobban tervezhető módon javítható.

 

Ennél is nagyobb biztonságot nyújt legújabb fejlesztésünk, a teljes felületen a betonszerkezethez tapadó, SikaProof-A szigetelő rendszer. Poliolefin alapú a szigetelő lemez, amelynek belső felületére felkasíroztak egy szövetszerkezetet, amelybe a szerkezeti beton beletapad, így megakadályozva a szerkezet és a szigetelő lemez közti vízvándorlást. Amennyiben a szigetelő lemez megsérülne, a víz csak abban a pontban juthat át a szerkezeten is, ahol a hiba történt, így mindez jóval kisebb ráfordítással javítható.

 

Összefoglalva, mielőtt egy épület kivitelezésére sor kerülne, érdemes már a tervezési fázisban a legapróbb részletekig átgondolni a vízszigetelés rendszerét, hogy a későbbiekben ne kelljen előre be nem tervezett költségeket javításokra fordítanunk.

Mihályi István
okl. építőmérnök
Sika Hungária Kft.