Sokszor csak akkor szembesülünk az otthonunk valós állapotával, amikor már belekezdtünk a lakás felújításába. A festés előkészítése vagy a parketta felújítása során derül csak ki, hogy mennyi rés és hézag keletkezett az elmúlt évek során a szerkezeti elemek találkozásánál. Ez egy természetes folyamat hiszen minden épület külön elemekből áll, melyek idővel elmozdulnak és hézagok keletkeznek közöttük, mégis igen ijesztő, amikor a vakolat alatt centis lyukak tátonganak.
Az elemek mozgásából adódó réseknek alapvetően két fő típusát különböztetjük meg: az egyik, amikor a beépített ajtó vagy ablak és a fal között keletkezik hézag, a másik eshetőség, amikor a fal és a padló találkozásánál alakul ki rés. Persze ezeken kívül találkozhatunk résekkel a mosogató körül, a fürdőben (a kád széleinél), vagy a járólap és a falak találkozásánál. Azonban bármennyire rémisztő a látvány nem kell megijedni, ugyanis sokkal egyszerűbb a megoldás, mint azt elsőre gondolnánk. Csupán a megfelelő hézagtömítő anyagot kell kiválasztanunk és időt szánni a hibák kijavítására.
Hogyan válasszunk hézagkitöltő anyagot?
Legoptimálisabb egy univerzális tömítőanyagot választani, mely a lakás bármely területén alkalmazható, így nem kell gondolkodnunk, hogy hol van a legtöbb javítandó hézag. A már több, mint 50 éve a kivitelezők körében is kedvelt, napról-napra bizonyító Sikaflex®-11 FC+ egykomponensű, univerzális, rugalmas ragasztó- és hézagtömítő anyag alkalmas szinte minden típusú felületre, illetve könnyű kezelhetősége miatt egészen kezdő felújítóknak is ajánlott.
Tömítőanyag választása során figyelembe kell venni, hogy milyen állandó hőmérsékletnek lesz kitéve a tömítés, esetleg érhetik-e vegyi vagy extrém környezeti hatások, mekkora a hőingadozás, az állandó amortizáció lehetősége és milyen finomságú felülettel állunk szemben. Ha kültéri repedéseket fogunk vele javítani, akkor pedig figyelembe kell venni, hogy hogyan reagál az anyag a napsugárzásra.
Hogyan javíthatók az ajtó és a fal találkozásánál keletkezett hézagok?
Az egyik leggyakoribb eset, hogy a két eltérő anyagú elem mozdul el egymástól, ami nem csak esztétikailag problémás, de a hideget vagy éppen a meleget is beengedi a lakásba. Télen kimondottan frusztráló, ha maximumon megy a fűtés az ablak rései miatt mégis megfagyunk a lakásban. És az a szintén bosszantó jelenség sem hanyagolható el, amikor érthetetlen módon a kelleténél több bogár, pók vagy poloska látogat meg minket a nappaliban. A hézagok megfelelő kitöltése mindezeken a problémákon egyszerűen segíthet, ugyanis egy jól szigetelt nyílászáró a nem kívánt légáramlatokat és az élősködőket is távolt tartja.
Mire figyeljünk, mielőtt hozzákezdünk a munkálatokhoz?
Fontos, hogy teljesen tisztítsuk meg a kezelendő felületeket. Ne legyen poros, zsíros, olajos a felület, illetve ne legyenek instabil részei sem, azaz tisztítsuk meg a fát a lepattogzó festéktől, a falat pedig a leesni készülő vakolattól. Ha tiszta és nincsenek mozgó rétegek, akkor belekezdhetünk a javításba. Helyezzük a tömítőanyag tubusát a kinyomópisztolyba, majd egyenletesen töltsük ki a repedéseket. A teljes száradás után fessük le, hogy igazán esztétikus legyen és illeszkedjen az alap falfelülethez. Ha a javított felületek mellett a teljes falat is festjük, akkor a fal hézag kitöltéséire is figyelni kell. Amíg nincsenek kijavítva az apró repedések, addig nem szabad az újabb réteg festéket felvinni, mert további károkat okozhat.
Mire kell figyelni a vizes helyiségek javításánál?
A vizes helyiségekben nem csak a tömítőanyag rugalmassága, de ragasztó hatása is igen fontos. A tömítés rugalmassága és ragasztóképessége lévén jobban tűri az elemek mozgását, így a találkozási pontoknál nem keletkezik rés, ahol a víz utat találhat a falba, ezáltal elkerülhető a penészesedés. A használat során a kádból, a mosdókagylóból vagy a zuhanykabinból kifröccsenő víz a legkisebb résen is képes beszivárogni a falakba a padló-, vagy falburkolatok résein keresztül. Ezek így különösen kritikus területek, hiszen folyamatos vizesedésnek vannak kitéve. Az extra terhelés miatt a vizes helyiségekben tehát nem csak a tömítőanyag rugalmassága, de a ragasztó hatása is kiemelten fontos. A minőségi termékek tömítési rugalmassága és ragasztóképessége lévén jobban tűrik az elemek mozgását, a találkozási pontoknál megakadályozzák rések keletkezését, a penészesedés kialakulását.